A stockholmi Karolinska Intézet újonnan publikált tanulmánya szerint a vastagbélrák szűrésére 1999-ben indított programtól döntően azok maradtak távol, akik a leginkább profitálhattak volna belőle. Az eredmények alapján a jövőben átfogó tájékoztatási kampányokra lenne szükség a megelőzés fontosságának tudatosítására, és nemcsak Svédországban, hanem hazánkban is.
A szűrési programok ismert problémája, hogy a legnagyobb arányban azok vesznek rajtuk részt, akik összességében is egészségtudatosabban élnek, és egyébként is kevésbé veszélyeztetettek, például nem dohányoznak, rendszeresen sportolnak és nincs jelentős túlsúlyuk. Amennyiben ez a vastagbélrák szűrésre is igaz, úgy valószínűsíthető, hogy a leginkább veszélyeztetettek szűrése marad el, akiknél a megelőzésnek ez a formája a leghatékonyabb és legfontosabb lenne.
A Karolinska Intézet most publikált tanulmánya megerősítette a fenti aggodalmakat. Az intézet kutatócsoportja kilenc évvel ezelőtt kétezer, 59 és 61 év közötti egyénnek kínált fel ingyenes vastagbélrákszűrést egy vizsgálat keretében. Az érintettek 39%-a élt ezzel a lehetőséggel, míg a maradék 61% nem kívánt részt venni a programban. A két csoport utánkövetése során igazolódott, hogy a szűrővizsgálatokat elutasító személyek körében lényegesen magasabb százalékban alakult ki vastagbélrák, illetve nagyobb arányban haltak meg vastagbélrák következtében, mint a szűrésben résztvevő csoport tagjai - olvasható az intézet honlapján.
"A daganatok kialakulásában és a következményes halálozásban tapasztalt óriási különbség véleményünk szerint nem a szűrőprogramok hatékonyságának köszönhető. Sokkal valószínűbb, hogy a beválasztás során a saját döntésük szerint szelektálódtak a résztvevők. Eredményeink alapján főleg azok csatlakoztak, akik egészségesebb életmódjuk miatt amúgy is kevésbé voltak veszélyeztetettek" - kommentálta az eredményeket Johannes Bloom, a svéd kutatócsoport egyik tagja.
Azok a személyek, akik távol maradtak a szűrésről, a mindennapok során is jóval kevésbé élnek egészségesen: alátámasztja mindezt az a megfigyelés is, hogy az említett egyének között - az egészségtudatos csoport viszonyítva - több mint kétszer gyakrabban fordultak elő szív- és érrendszeri megbetegedések, és a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok előfordulása is gyakoribb volt. "A legnagyobb kihívás, hogy a kevésbé egészségtudatos emberekhez is eljusson az üzenet, és megértsék, hogy a szűrőprogramok sokszor valóban életet menthetnek. Amellett, hogy mindez növelné a szűrések hatékonyságát, a megmentett életévek vonatkozásában kifejezett költségeket is csökkentené" - tette hozzá Bloom.