BETEGEKNEK

Diverticulosis

   
2009, Május 29. 09:12

A vastagbél diverticulosisa a fejlett országokban csaknem minden második 60 év feletti lakost érint. Panaszt ugyanakkor csak minden ötödik betegnek okoz. Nőket és férfiakat egyformán érint a bélbetegség, bár férfiak körében fiatalabb korban lehet számítani a diverticulosis kialakulására. Jellegzetes a betegség földrajzi megoszlása: a nyugati társadalommal szemben a fejletlen országok lakosai körében ritka, ami az eltérő táplálkozási szokásoknak köszönhető. Megfigyelték, hogy az Egyesült Államokban a bevándorló lakosok körében ugyanolyan gyakorisággal fordul elő, mint az amerikai lakosok között.

A diverticulum a vastagbél falának zsákszerű kiöblösödése. Ez az ún. valódi diverticulum, ebben az esetben a tágult bélszakaszt a bélfal összes rétegét (nyálkahártya, simaizom, hashártya) tartalmazza. Pseudo-, vagy áldiverticulum esetén a simaizom réteg gyengült rétegei között a bélnyálkahártya (mucosa) kitüremkedik a bél belseje felől a hasüreg felé. Ez a kiboltosulás a bélfal fix anatómiai pontjain jön létre, ahol a bélmucosát ellátó kis artériák átfúrják a simaizom réteget.

A vastagbél diverticulumok legnagyobb része pseudodiverticulum. A diverticulumok leggyakrabban a vastagbél utolsó, sigmabél szakaszán találhatók, mivel a vastagbél e szakaszán a bélfal magasabb nyomás amplitúdóknak van kitéve, nagyobb falfeszülés terheli. A kialakulóban levő diverticulum növekszik. Minél nagyobb a kiboltosult rész átmérője, annál nagyobb mértékben. A diverticulomok általában többszörös elhelyezkedésűek, ezért diverticulosis betegségről beszélünk. 

Diverticulitis (gyulladás) alakul ki, ha a diverticulumban megreked a béltartalom, székletrög keletkezik, és a vastagbél baktériumok által felülfertőződik. A folyamatot elősegíti, súlyosbítja, hogy a gyulladással járó további falfeszülés miatt a bélnyálkahártya vérellátása romlik, szövetelhalás, perforáció (bélfal kilyukadása) következik be. Ez ritka, de súlyos, életveszélyes szövődmény.

Az idősebb, 60 év feletti korosztályban a vérszékelés leggyakoribb oka a diverticulosis betegség, minden ötödik betegnél fellép. Diverticulumból származó emésztőrendszeri vérzés többnyire spontán szűnik. Az enyhe és mérsékelt fokú vérzés lokalizációjának és ellátásának módja a vastagbéltükrözés. Masszív vérzés diagnosztikája és ellátása intervenciós radiológiai módszerrel (angiográfia, embolizáció) történhet. Visszatérő vérzések, szövődményes diverticulosis betegségben az érintett bélszakasz sebészi eltávolítása indokolt.

Klinikailag megkülönböztetünk komplikált (szövődményes), és nem komplikált (az esetek 75%-a) diverticulosis betegséget. Az esetek egynegyed részében tehát szövődmény alakul ki: tályog (16%), perforáció (10%), szűkület (5%), sipoly (2%). Akut, nem komplikált diverticulitis kialakulásakor láz, étvágytalanság, bal alhasi fájdalom, székrekedés lép fel leggyakrabban.

A diverticulosis, diverticulitis diagnosztikájában a vizsgálatoknak eltérő indikációja van. Akut diverticulitis esetén első választandó a CT vizsgálat, mely kimutatja a diverticulumot, az elvékonyodott vastagbélfalat, és utal a gyulladás jelenlétére. Akut esetben a vastagbéltükrözés és a kontrasztanyagos radiológiai vizsgálat nem ajánlott, mert növelik a perforáció esélyét. Az akut szak lezajlása után, kb. 6 héttel indokolt elvégezni a vastagbéltükrözést, elsősorban a hasonló tüneteket is okozó vastagbélrák kizárása céljából.

Tünetmentes betegek körében iskulcsfontosságú a megfelelő diéta. Bő folyadékbevitel, élelmi rostban gazdag (naponta 30 g rost) étrend, esetleg rost tartalmú táplálék kiegészítők alkalmazása ajánlott. A betegek kerüljék az olyan ételeket, melyek könnyen megrekednek a diverticulumban (pl. popcorn).

A többnyire diverticulitis következtében kialakuló tünetek, panaszok jelentkezésekor hospitalizált betegek 75%-a jól reagál konzervatív kezelésre (antibiotikum, a bél nyugalomba helyezése). Szövődmény fennállásakor akár akutan, illetve megelőző céllal elektív műtét indikált.