• Főoldal

• Hírek

• Misszió

• Rólunk

  Cégtörténet

  Munkatársaink

  Tanácsadóink

  Ügyfélszolgálat

  Rólunk írták

• Kapcsolat

• Fórum

GYÓGYSZER CÉLPONT DIAGNOSZTIKA

KUTATÁS + FEJLESZTÉS

Dokumentumok

• Vastagbéltükrözés (colonoscopia)
• Molekuláris Patológiai Vizsgálatok
• Biotechnológia dokumentumok
• Gyomortükrözés (gastroscopia)
• Szakmai Tájékoztatók

Hasnyálmirigy daganat

   

2010, Április 9. 15:03

A hasnyálmirigyrák döntően (több mint 90%-ban) az emésztőenzimeket termelő mirigyek (exocrin mirigyállomány) kivezető csövéből indul ki (ductalis adernocarcinoma). Kétszer gyakrabban alakul ki a pancreas feji régióban, mint a mirigy többi részében. Általában agresszívan viselkedik, észrevételkor már lokálisan inoperabilis, vagy távoli áttétet adott. A pancreas rák nagyon rossz prognózisú daganatos megbetegedés, az 5 éves túlélés csupán 5%.

Amerikai becslés szerint a 1,27%-os a kockázat, hogy életünk során hasnyálmirigyrák kerüljön diagnosztizálásra. Ha figyelembe vesszük az igen rossz prognózist, az Egyesült Államokban több mint 30 ezer halálesetet okoz a betegség évente. A betegség ritkán fordul elő 50 év alatt, leggyakoribb a 70 éves korosztályban, valamivel gyakrabban érint férfiakat.

A hasnyálmirigyrák ismert kockázati tényezői a dohányzás (minden elszívott szál cigaretta növeli a kockázatot), elhízás, a krónikus pancreatitis. Kevésbé egyértelműen, de úgy tűnik, túlzott diéta, kávé-, és alkoholfogyasztás, korábbi részleges gyomor, vagy epehólyag eltávolítás, és a Helicobacter pylori szintén kockázati tényezők. A daganat 5-10%-ban több családtagot is érint, ilyenkor gyakran korábbi életkorban jelentkezik, ezért genetikai tényezők szerepe is feltételezhető.

Számos genetikai szindrómát ismerünk, melyek hajlamosítanak a hasnyálmirigyrák kialakulására (pl. Peutz Jeghers szindróma, herediter krónikus pancreatitis, Von Hippel-Lindau szindróma, Lynche szindróma II, herediter nonpoliposus colon cancer =HNPCC). A K-ras onkogén mutációja szinte minden hasnyálmirigyrákban igazolható, tumorszupresszor gének közül a p53, CDKN2A, DPC4, BRCA2 gének funkcióvesztő mutációi mutathatók ki gyakran. Szinte általános a panreastumorból kimutatható K-ras és CDKN2A gén együttes mutációja.

A hasnyálmirigyrák többnyire későn okoz tüneteket. Gyakran észlelt panasz, tünet a fájdalom, sárgaság, testsúlyvesztés, étvágytalanság. A sárgaság gyakran viszketéssel, világos széklettel és sötét vizelettel társul, mely tünetek az epeúti elzáródás következtében alakulnak ki, az ok a pancreas fejben növekvő tumor. E jellegzetes, korai tünetek korai felismerést, tehát jobb prognózist biztosíthatnak. A fájdalom általában tompa jellegű, gyomortájékon jelentkezik, hátba sugárzik, és előrehajlás enyhíti. Fájdalom gyakrabban jelentkezik a pancreas testben, vagy farok régióban növekvő tumor esetén, melyek kevés tünetet okozva nagyra nőhetnek, észrevételkor irrezekabilisak, befoghatják a splanchnikus idegeket. Ritkábban alakul ki csökkent glukóz tolerancia, migráló thrombophlebitis (ún. Trousseau tünet), nyelőcsővarix vérzés, lépmegnagyobbodás.

A korai diagnózis a gyógyulás feltétele. Sárgaság, hasi diszkomfort kivizsgálásakor elsőként végzett vizsgálat a hasi ultrahang (UH). Képalkotó vizsgálatok közül a CT vizsgálat megjeleníti a környező struktúrákat, nyirokcsomókat, kontrasztanyag adás után kirajzolja a vaszkuláris struktúrákat, így szerepe van a rezekábilitás kérdésének eldöntésében. Az endoszkópos retrográd cholangiográfiával (ERCP) megjeleníthető a pancreas és a közös epevezeték, a vizsgálat során cytológiai mintavétel (brush) nyerhető, epeúti elzáródás esetén stent behelyezése is kivihető. Kisebb, 2-3 cm-es elváltozások is kimutathatók endoszkópos UH vizsgálat során, és szintén nyerhető ún. vékonytűvel cytológiai minta. Az MRCP érzékenysége az ERCP-hez hasonló, a vizsgálat kevésbé invazív, beavatkozás azonban közben nem végezhető. PET vizsgálattal (positron emission tomography) a távoli áttétek vizsgálhatók. Szérum magas CA19-9 tumormarker inkább a gyanút veti fel, és segít a prognózis megítélésében.

A kezelési lehetőségek a betegség súlyosságától, a stádiumtól függnek. Előrehaladott hasnyálmirigyrákban palliatív megoldások (epeúti stent behelyezés, plexus blokád), és a kemoterápia alkalmazható (gemcitabin, 5-fluorouracil, capecitabin, EGFR tyrosine kináz inhibítor erlotinib). Korai stádiumban (I-II) felfedezett, lokális tumorok sebészi kezelése gyógyuláshoz vezethet. Sajnos, ez csak az estek 10-15%-ában lehetséges. A rezekciót követően adjuváns kemoterápia indokolt, melynek bázis gyógyszere a gemcitabin. Sugár-kezelés mai tudásunk szerint nem hatásos.

I

I

I

I

I

I

copyright © 2009 kps orvosi biotechnológiai és egészségügyi szolgáltató kft.

design:

programozás, üzemeltetés: