Dokumentumok
KPS PONT
Hatékony, biztonságos gyógyszer terhes nők reggeli rosszulléte ellen
A napokban megjelent klinikai vizsgálat szerint a terhességi rosszullétek kezelésére biztonságos a hazánkban is forgalmazott metoclopramide tartalmú hányáscsillapító tabletta.
A terhes nők 50-80%-a szenved különböző mértékben hányingertől, hányástól a terhesség korai időszakában. Félve a gyógyszerek magzatra káros hatásaitól, a várandósok, és orvosaik óvakodnak a reggeli rosszullétek gyógyszeres kezelésétől, olykor azonban a tünetek súlyossága ezt nélkülözhetetlenné teszi. Az Egyesült Államokban és Kanadában a terhesség alatti hányáscsillapításra a metoclopramide nevű gyógyszert csak igen súlyos esetekben írják fel az orvosok, és előnyben részesítenek más, kisebb hatékonyságú, de biztonságosabbnak vélt készítményt (pyridoxine, doxylmine).
A nagy presztízsű New England Journal of Medicine c. orvosi szaklap Június 11.-i számában megjelent közlemény tanúsága szerint azonban a klinikailag egyik leghatékonyabb metoclopramide nem fokozza a magzati károsodások kockázatát. A kutatók 1998 és 2007 között, több mint 81 ezer várandós közül 3458 (4.2%) metoclopramide kezelésben részesült páciens esetében vizsgálták a magzatkárosodás gyakoriságát, ill. ennek esetleges későbbi szövődményeit, ahol a terhesség első harmadában a hatóanyagot tartalmazó gyógyszeres kezelésre került sor.
Körükben a súlyos fejlődési rendellenességek 5.3%-ban (182/3458), míg a gyógyszert nem szedő kontroll csoportban 4.9%-ban (3834/78.245) fordultak elő. Érdekes, hogy nem volt összefüggés fejlődési rendellenességek gyakorisága, és a nagyobb mennyiségű gyógyszerfogyasztás között. Összehasonlítva azokat a várandósokat, akik többszöri gyógyszerfelírásban részesültek (a kismamák 21%-a), a súlyos fejlődési rendellenességek gyakorisága 3.8% volt, míg gyógyszert egyáltalán nem fogyasztó várandósok körében ugyanez 4.9%.
Ugyancsak nem volt statisztikai különbség az enyhébb (3.8% vs. 3.5%), illetve többszörös fejlődési rendellenességek gyakoriságában; a koraszülés (6.3% vs. 5.9%), alacsony Apgar érték (5.6 vs 5.5% első perces, 0.8 vs. 0.9% 5 perces), valamint a szülés körüli időszakban bekövetkező (gyermek) halál gyakoriságában (1.5 vs. 2.2). Hasonlóan, nem volt számottevő különbség az alacsony születési súllyal világra jött újszülöttek számában a két összehasonlított csoportban (8.5% vs 8.3% 2500 g alatt, és 1.7% vs. 1.4% 1500 g alatt).
A vizsgálatból kizárták az ikerterhességeket, és a Down szindrómában szenvedő újszülötteket, mert ezekben az esetekben a magzatot ért károsodások gyógyszerszedéstől függetlenül gyakoribbak lehetnek. Ez a vizsgálat nem terjedt ki a spontán abortuszok gyakoriságának vizsgálatára a gyógyszert szedők és a kontroll személyek között, de korábbi felmérések nem találtak különbséget ezen a téren sem metoclopramide szedése mellett.
Az eredmények megnyugtatóak a metoclopramide terhesség alatti szedésére, így a hatékony hányinger-, és hányáscsillapításra vonatkozóan.
Kapcsolódó cikkek
