Dokumentumok
- Vastagbéltükrözés (colonoscopia)
- Molekuláris Patológiai Vizsgálatok
- Biotechnológia dokumentumok
- Gyomortükrözés (gastroscopia)
- Szakmai Tájékoztatók
KPS PONT
Mennyi bizonyíték kell, hogy ne kínozzuk feleslegesen a cukorbetegeket?
Randomizált vizsgálatok megkérdőjelezik a szoros vércukor kontroll jótékony hatását 2-es típusú (felnőttkori) cukorbetegség esetén
„Randomizált vizsgálatok sokszor nem alkalmasak klinikai kérdések megválaszolására, ebben az esetben azonban igen. Sok idő telik el, míg egy klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékony kezelés bevezetésre kerül, és hasonlóan, több bizonyíték kell, hogy alátámassza egy rutinná vált kezelési stratégia csökkent hatékonyságát, mielőtt elhagyják a klinikai gyakorlatból. Kellő számú bizonyíték esetén tudnunk kell változtatni korábbi meggyőződéseinken” – írja a Journal Watch orvosi szaklap szakértője, dr. Richard Saitz.
Az első nagy, 2-es típusú cukorbetegek körében végzett tanulmány szerint (1960) a szájon át szedhető, vércukorszintet csökkentő gyógyszerek (antidiabetikumok) mellett nem csökkent a szív-, érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkező halálozás, és az érrendszeri szövődmények gyakorisága.
Három új, randomizált vizsgálat (ACCORD, ADVANCE, VADT) szerint a szoros vércukor kontroll nem csökkentette a szív-, érrendszeri megbetegedések miatt bekövetkezett halálozást, és az érrendszeri szövődmények gyakoriságát (stroke, végtag amputáció). Más közlések szerint az intenzív antidiabetikus kezelés túlságosan alacsony vércukorszintekhez, és súlytöbblethez vezet.
A 10 évvel ezelőtt megjelent UKPDS tanulmány arról számolt be, hogy az újonnan diagnosztizált, intenzív antidiabetikus kezelésben részesített 2-es típusú cukorbetegek körében ritkábban fordultak elő kis ereket érintő megbetegedések, a halálozásban (szív-, érrendszert érintő megbetegedés, cukorbetegség következtében) azonban nem volt különbség a kontroll csoporthoz képest. Az elhízott betegek között az egyedüli terápiaként alkalmazott Metformin javította a betegek hosszútávú túlélését, csökkentette a szívinfarktus gyakoriságát, az ún. Sulfanylureák, és az inzulin azonban nem. Ugyanakkor, a Metformin és sulfanylureák kombinált alkalmazása mellett nőtt a cukorbetegség okozta halálozás.
Mivel ezek a tanulmányok nem támasztják alá a vércukorszint intenzív csökkentésének jótékony hatását, a 2es típusú cukorbetegek kezelése során a szív-, érrendszeri kockázat csökkentését (vérnyomás, koleszterinszint kontroll), és az egészséges életmód szerepét érdemes inkább hangsúlyozni. Sokak szerint a HbA1C (a haemoglobin cukormolekulával kötött formája) 7-7,5%-os értékét érdemes megcélozni, lehetőleg egy antidiabetikus gyógyszer segítségével, a beteg igényeit, a tüneteket, esetleges mellékhatásokat szem előtt tartva. Más ajánlások szerint az egyénre szabott terápia során a HbA1C célértéke inkább legyen emelkedett (kb. 9%), mint 7% alatti.
Kapcsolódó cikkek
Fórum
Gyulladásos bélbetegségek Sziasztok,Ja igen, Tihany!Majdnem
2010, Június 24. 16:28 Csizkat
Gyulladásos bélbetegségek hmm, azert az rendjen van,
2010, Június 20. 21:39 Richard
Gyulladásos bélbetegségek Ezek olyan dolgok, hogy
2010, Június 14. 09:55 chysh








