Regisztráció 

HU EN

• Főoldal

• Hírek

• Misszió

• Rólunk

  Cégtörténet

  Munkatársaink

  Tanácsadóink

  Ügyfélszolgálat

  Rólunk írták

• Partnerek

  Molekuláris Onkológiai Hálózat

  Molekuláris Onkológiai Tanácsadó Központ

  Molekuláris Diagnosztikai Központ

  Partner Onkológiai Centrumok

  Szakrendelések

• Kapcsolat

• Fórum

Dokumentumok

• Vastagbéltükrözés (colonoscopia)
• Molekuláris Patológiai Vizsgálatok
• Biotechnológia dokumentumok
• Gyomortükrözés (gastroscopia)

KPS PONT

Mennyi sugárzásnak vagyunk kitéve az egészségügyi ellátás során?

Törekedni kell az orvosi beavatkozások alkalmával elszenvedett ionizaló sugárzás minimalizására –hivja fel a figyelmet egy amerikai felmérésen alapuló tanulmány.

Az újabb, részlet gazdag képalkotó vizsgálatok (pl. CT) nagy előrelépést jelentenek az orvosi diagnosztikában. Egyre szélesebb körben alkalmazott vizsgálati módszerek, hosszú távon érvényesülő káros hatásaik miatt azonban alkalmazásuk kellő óvatosságot igényel. Közlések szerint ezer -teljes test CT leképezésnek megfelelő (10 mS) dózisú- besugárzásból egy esetben rosszindulatú daganatos megbetegedés jelenik meg. Ismert az is, hogy a CT vizsgálatok 2%-kal növelik a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát.

Kérdés ugyanakkor, milyen hatással van az emberélet során elszenvedett, összeadódott sugárdózis a rosszindulatú daganatok kialakulására.

Fazel R és munkatársai (Emory University School of Medicine) azt vizsgálták, mekkora összdózisú (kumulatív) sugárterhelés éri az emberi szervezetet a képalkotó diagnosztikus vizsgálatok alkalmával. A szerzők három évig, közel egy millió egészségügyi biztosított adatait vizsgálták.

A vizsgálati idő alatt a biztosítottak 70%-a részesült ionizáló sugárzásban. A résztvevők évente átlagosan 2,4 mSv sugárdózisnak voltak kitéve. A betegek 79%-a kis (3 mSv-nél kevesebb), 19%-a mérsékelt (3 és 20 mSv közötti), 2%-a nagy (20 és 50 mSv közötti), 0,2%-a nagyon nagy (50 mSv-t meghaladó) kumulatív sugárzásnak volt kitéve. Nagyobb összdózisú sugárzásban részesültek az idősebbek: az 50 éve alatti férfiak 30%-a, a nők 40%-a részesült nagy, vagy nagyon nagy dózisú sugárzásban.

A vizsgálatok csupán egy ötöd részét alkotta a CT, vagy nukleáris (izotópos) vizsgálat, ez a két vizsgálati mód az összes sugárdózis 75%-ért volt felelős.

Az ionizáló sugárzás számos károsító hatása ismert, melyeket fontos figyelembe venni a vizsgálatokat kérő orvosoknak. A kis dózisú, ismétlődő sugárzás rákkeltő hatása csak hosszútávon, évek, évtizedek múlva jelenik meg.

Ionizáló sugárzás rutinszerű alkalmazását szorgalmazzák a vastagbélrák szűrőprogramok keretein belül (CT kolonográfia, „virtuális” kolonoszkópia). Fontos, hogy a vizsgálatok kérésekor a klinikusok gondoljanak a sugárzás hosszútávú károsító hatásaira, és tájékoztassák ezekről betegeiket.

„Mindezek alapján ajánlott, hogy a betegek kórtörténetében a korábban végzett, e szempontból lényeges képalkotó vizsgálatok vezetve legyenek. Ennek segítségével a vizsgálat kérésekor az orvosok, és betegeik reálisan mérlegelhetnék az aktuális vizsgálat elvégzésének előnyeit, hátrányait.” –írja a tanulmány szerzője.
 

Hírek

I

Misszió

I

Rólunk

I

Partnerek

I

Kapcsolat

I

Fórum

Főoldal

---

oldaltérkép

I

impresszum

I

adatvédelem

copyright © 2009 kps orvosi biotechnológiai és egészségügyi szolgáltató kft.