Dokumentumok
Szószedet - daganatok
VASTAGBÉLRÁK
Vastagbéldaganat okozta halálozás: Az Egyesült Államokban 2007-ben 153 760 új vastagbélrákos megbetegedést, és 52 180 halálesetet regisztráltak. Európában az incidencia <20 és >40/100.000 /év között változik, a legmagasabb Németországban. A vastagbélrák incidenciája az elmúlt 30 év során nem csökkent, bár a daganat okozta halálozás –különösen nők között- csökkent, mely elsősorban a hatékony szűrőprogramoknak köszönhető. Vastagbélrák kialakulására többnyire (90%) 50. életévtől lehet számítani, ettől az életkortól mindenképp javasolt a szűrővizsgálat elvégzése.
Vastagbél polipok: A vastagbél polyp a bélnyálkahártya betüremkedése a bél belseje (lumen) felé. Szövettanilag a polyp lehet ún. hamartóma (juvenilis polyp), hyperplasztikus nyálkahártya proliferáció (hyperplasztikus polyp), és adenomatosus polyp. Egyértelműen rákelőző állapotnak a jóindulatú nyálkahártya burjánzást, az adenomát tekintjük. Az életkorral nő az adenomatosus polypok előfordulása. A középkorúak kb. 30%-ában, az idősek 50%-ában fordulnak elő, tehát mined második idős embernél kimutathatóak. Ugyanakkor, összességében a polypok kevesebb, mint 1 %-ából alakul ki vastagbélrák. A polypok ritkán okoznak panaszokat, okkult vérzés a betegek kevesebb, mint 5%-ában okoznak.
Molekuláris változások vastagbélrákban: A rák kialakulásának (carcinogenezis) egy kulcsfontosságú lépése az ún. K-ras protoonkogén pontmutációja, melynek következtében a sejtek kontrolálatlan osztódását szorgalmazó onkogénné alakul. Fontos szerepe van továbbá a carcinogenezisben a DNS hypometilációjának (mely gének aktivációjához vezet), az 5. kromoszóma hosszú karjának (5q21) allélvesztő mutációjának (APC tumorszupresszor gén), a 18, és 17. kromoszómák allélvesztő mutációinak (melyek a DCC, és a p53 supresszor géneket érintik). Ha a genetikai változások száma elér egy kritikus értéket, a kezdetben még szabályozott sejtnövekedés kontrollálatlan, rosszindulatú növekedési típusba válthat át.
A vastagbél nyálkahártya sejtjeinek fokozott osztódási tendenciája -mely polyp, majd tumor kialakulásához vezet- tehát a sejtek osztódását szabályzó, normál esetben egyensúlyban lévő protoonkogének (osztódás serkentők) és tumor szupresszor gének (osztódást gátlók) működési zavarára vezethető vissza. E modell alapján vastagbélrák azokból a polypokból alakul ki, melyekben mutáció következtében kialakul a protoonkogének kóros aktivációja, és a szupresszor gének mutáció miatt létrejövő funkcióvesztése.
Vastagbélrák kockázata: Gyakrabban alakul ki rosszindulatú tumor a sessilis, laposan ülő, a szövettanilag villosus szerkezetű polypokból, és a nagyobb méretű elváltozásokból. Elhanyagolható a kockázat 1,5 cm-nél kisebb, 2-10% a kockázat 1,5-2,5 cm méretű, és jelentős, több mint 10% a tumor kialakulásának kockázata a 2,5 cm-t meghaladó polypok esetén. Összességében, legveszélyesebbek a nagy méretű, lapos, villosus adenomák.
Környezeti tényezők: Gyakrabban alakul ki a betegség a városi, jobb szociális körülmények között elő lakosok között. Ismert, hogy a tumor okozta halálozás összefügg a táplálkozási szokásokkal: magas kalóriatartalmú, húsban, állati zsírokban gazdag, rostszegény táplálkozás növeli a rizikót, csakúgy, mint az ezekkel összefüggő magas szérum koleszterinszint, kardiovaszkuláris betegségek és az elhízás. Ismert például, hogy Japánban, a táplálkozási szokások „nyugatiassá” válása után jelentősen nőtt a vastagbélrák előfordulása.
Örökletes tényezők: Néhány örökletes, ritka megbetegedés kiemelkedően növeli a rizikót (Familiáris Adenomatosus Polyposis, FAP; Herediter Nonpolyposus Colon Carcinoma, HNPCC). A gyulladásos bélbetegségek (IBD) is növelik a rizikót, különösen a colitis ulcerosa. Az IBD 25 éves fennállása után a betegek 8-30%-ában lehet számítani vastagbélrák kialakulására.
Érintett bélszakaszra jellemző tünetek: A vakbélben és a felszálló vastagbélben elhelyezkedő tumor csak későn, nagyra nőve okoz passzázs zavart, széklethabitus változást. Ezek a tumorok ugyanakkor gyakran kifekélyesedettek, ezért okkult vérzéshez, és következményes vashiányos vérszegénységhez vezetnek. Miután a tumor intermittálóan vérzik, a székletvér vizsgálat az esetek egy részében negatív. Felnőttkori, mással nem magyarázható vashiány esetén a vastagbél alapos endoszkópos vagy radiológiai vizsgálata indokolt. A vastagbél leszálló szakaszán és a sigma bél táján növekvő daganat ezzel szemben elsősorban, viszonylag korán okoz széklet elfolyási zavart, széklethabitus változást.
Kapcsolódó cikkek
