• Főoldal

• Hírek

• Misszió

• Rólunk

  Cégtörténet

  Munkatársaink

  Tanácsadóink

  Ügyfélszolgálat

  Rólunk írták

• Kapcsolat

• Fórum

GYÓGYSZER CÉLPONT DIAGNOSZTIKA

KUTATÁS + FEJLESZTÉS

Dokumentumok

• Vastagbéltükrözés (colonoscopia)
• Molekuláris Patológiai Vizsgálatok
• Biotechnológia dokumentumok
• Gyomortükrözés (gastroscopia)
• Szakmai Tájékoztatók

Vastagbélrák

   

2010, Április 26. 16:06

A vastagbélrák a tüdőrákot követően a második helyen áll a daganat okozta halálozásban. 

A vastagbélrák szinte kivétel nélkül polipok talaján alakul ki. Az egészséges vastagbél nyálkahártyából az életet veszélyeztető invazív vastagbélrák soklépcsős folyamat során alakul ki, átlagosan 10 évet vesz igénybe, és molekuláris változásokra vezethetők vissza. A polip talján kifejlődő vastagbélrák kockázata függ a polip makroszkópos képétől (nyeles, vagy sessilis), méretétől, és szövettani tulajdonságaitól (tubularis, villosus, tubulovillosus).

Miután a polipok általában többszörös elhelyezkedésűek, egy lézió felismerése után fontos a teljes vastagbél endoszkópos vagy radiológiai vizsgálattal való alapos áttekintése. Azoknál a betegeknél, akiknél a polip felfedezésre és eltávolításra került, ajánlott a rendszeres, 3 évenkénti ellenőrzés.

A vastagbélrák kialakulásának kockázatát mind örökletes, mind környezeti tényezők növelik. Az örökletes tényezők szerepét támasztja alá a tény, hogy minden negyedik beteg családjában már előfordult vastagbélrák.
Az elsődleges megelőzés alapja a kockázati tényezők lehetséges kerülése (dohányzás abbahagyása, helyes étrend). Néhány hatóanyagról kiderült, hogy kedvező hatású, csökkenti a tumor kialakulását (nem szteroid gyulladáscsökkentők, különösen az Asprin, fólsav, kálcium, ösztogén).

A vastagbélrák szűrőprogramok célja a panaszt nem okozó, kisebb polypok, gyanús elváltozások minél korábbi felismerése és eltávolítása. Korai stádiumban a betegség gyógyítható.

A vastagbélráknak nincs korai megbízható jele. A tünetek függnek az érintett bélszakasz lokalizációjától.

A sigma-végbél szakaszon növekvő tumorok friss vér ürítését, és fájdalmas székürítést okozhatnak, ami alapján aranyérrel téveszthetők össze. Gyanú esetén a végbél ujjal történő betapintása (rectalis digitalis vizsgálat, RDV), illetve a rectosigmoidoskópia elvégzendő.

A betegség prognózisa a stádiumtól (érintett bélfal vastagsága, áttétes nyirokcsomók, távoli áttétek megéte) függ. Korán felfedezett stádiumban (I.) az 5 éves túlés 95%, súlyosam előrehaladott betegségben (IV. stádium) ez csupán 5 %.

A vastagbélrák diagnózisát a vastagbéltükrözés, és a vizsgálat során vett biopszia szövettani vizsgálata biztosítja. A vastagbél kettős kontrasztos röntgenvizsgálata és a CT-kolográfia csak a vastagbéltükrözés sikertelensége esetén indokolt. Kiegészítő vizsgálatok: transrectalis UH, hasi CT (tumorkiterjedés, áttét keresés), mellkas röntgen, CT (áttétkeresés), CEA (carcinoembryonalis antigén és tumorasszociált HLA-6 antigén meghatározás (utánkövetés), PET (pozitron emission tomography) (recidíva kimutatása).

Fontos megjegyezni, hogy az összes vastag-, és végbélbélrák 10%-a ujjal elérhető magasságban, 75%-a látható rectosigmoidoszkópia során, a maradék csak a teljes vastagbél alapos colonoszkópos vizsgálata során fedezhető fel.

Kuratív terápia a tumor, az érintett bélszakasz és a környező nyirokcsomók sebészi rezekciója. Az izolált tüdő-, és májáttétek szintén eltávolíthatók műtéti eljárással, esetleg kemoterápiát követően. A műtétet követő kemoterápia (5-FU) javítja a túlélést. Az utóbbi időben a vastagbélrák molekuláris kezelése is lehetővé vált.
 

I

I

I

I

I

I

copyright © 2009 kps orvosi biotechnológiai és egészségügyi szolgáltató kft.

design:

programozás, üzemeltetés: