Dokumentumok
KPS PONT
Virtuális vagy valós?
Jelenleg a vastagbéltükrözéssel végzett szűrést ajánlják a nagy kockázatú betegeknek (első fokú rokonok között vastagbélrák előfordult, kórtörténetben jóindulatú vastagbéldaganat, pozitív székletvér vizsgálat). A kevésbé invazív CT módszerrel végzett szűrés hatékonysága ebben a magas kockázatú betegcsoportban nem teljesen tisztázott, de friss adatok támogatják a virtuális colonoscopos módszert.
A vastagbélrák szűrési programoknak köszönhetően a vastagbélrák okozta halálozás –bár második helyen áll a daganatok okozta halálozásban- az elmúlt 20 év során az Egyesült Államokban már csökkenő tendenciát mutat. Bár a szűrés referencia-módszere a vastagbéltükrözés, ennek alternatívái is rendelkezésre állnak, mint például a kettős kontrasztanyagos röntgen vizsgálat, vagy a CT colonográfia. Utóbbi komoly eséllyel válhat az endoscopia olcsóbb és egyszerűbb alternatívájává.
D Regge és mtsainak nemrég megjelent tanulmánya a CT colonográfia mint szűrő módszer érzékenységét vizsgálta az említett betegek körében. Az olasz kutatócsoport munkája során a CT módszer, mint szűrővizsgálat érzékenységét becsülte fel magas kockázatú, tünetmentes egyének között. (A tanulmány során referencia a vastagbéltükrözés volt.)
A vizsgálat során minden résztvevő (N= 937) a vastagbéltükrözés után -ugyanazon napon- CT kolonoszkópiás vizsgálaton is részt vett. A CT módszer 151 előrehaladott vastagbélrákot azonosított a tükrözéssel bizonyított 177-ből (szenzitivitása 85.3 %). Nem talált kóros elváltozást 667 esetben a -hasonlóan tükrözéssel negatívnak minősített- 760 esetből (specificitása 87.8 %).
„Az eredmények szerint nagy kockázatú egyénekben a CT kolonoszkópia lehetséges alternatívája a vastagbéltükrözésnek, a vastagbélrák szűrővizsgálati céljából. Ez a módszer jobban tolerálható, és elhanyagolható kockázattal jár a tükrözéshez képest. Kedvezőbb szűrési feltételek mellett többen vehetnek részt a szűrővizsgálati programokban, ami a vastagbélrák okozta halálozást összességében csökkenthetné” - írja a tanulmány szerzője.
E Finlayson, a michigani egyetem orvosa a fenti eredmények átgondolását javasolja. Korábbi tanulmányok alapján ugyanis a CT módszer érzékenysége jóval alacsonyabb, nem éri el az 50%-ot. Véleménye szerint a különbségek a vizsgálati módszerből erednek.
A vita továbbra is fennáll a CT módszer hatékonyságáról ebben a magas kockázatú betegcsoportban. Ahhoz, hogy a CT módszer fentihez hasonló érzékenysége megmutatkozzon, megfelelő technikával felszerelt, és több, kiválóan képzett radiológus szakembert alkalmazó centrumban kell végezni a vizsgálatot. Ezen kívül fontos a résztvevők megfelelő kiválasztása is. Például, hogy a felszínből kevéssé kiemelkedő jóindulatú nyálkahártya daganatokat a CT módszerrel nem lehet biztonsággal kiszűrni.
Kérdéses továbbá, hogy valóban többen jelentkeznének-e a szűrővizsgálatokra, ha a CT módszer válna elterjedtebbé. E. Finlayson szerint az alacsony részvétel elsősorban biztosítási, illetve elérhetőségi hiányosságokra vezethető vissza. Egy centrumban végzett felmérés szerint a CT módszer alternatívaként való meghirdetése mellett nem jelentkeztek többen a szűrővizsgálatokra. A CT kolonográfia tehát bővítheti a szűrésre jelentkezők körét, azonban nem helyettesítheti a vastagbéltükrözést –írja az amerikai szerző.









